Karcag Római Katolikus Plébánia

Atkári Szalay László 1921-től 1948-ig volt a karcagi római katolikus egyház esperes-plébánosa, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának és Karcag város képviselőtestületének virilis tagja, a római katolikus egyház tanácsának és iskolaszékének elnöke, egyházkerületi tanfelügyelő.
1916-ban a római katolikus templom tornyából három harangot rekviráltak el háborús célokra. Az elvitt harangok helyett a hívek közadakozásából új harangok készültek.
1924-ben 240 kg-os, 1927-ben 527 kg súlyú, 1928-ban pedig 844 kg-os.
A harangok felhúzása nagy ünnepségek között történt Szalay László szervezésében.
1924. augusztus 9-én a kormányzó úr őfőméltósága vitézi telkek átadásának ünnepségére Karcaga érkezett. Szalay László kat. esperes beszentelte a vitézi telkeket.
1928. június 3-án Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter meglátogatta az egyházakat, iskolákat, a polgári leányiskolát. A következő évben hetvenezer pengőnyi államsegéllyel és tekintélyes városi segítségadással a református egyház ötosztályos elemi iskolát építtetett, a kultuszminisztérium pedig a katolikus leánygyermekek részére emeletes, szép épületet, a zárdát emeltette, amelyben a tanítást apácák folytatták.
1928. július 1-jén alakult meg a Karcagi Öreg Diákok Szövetsége, melynek egyik elnöke dr. Kele István apát-plébános.
1944-ben Karcag város vezetősége Esztergomba menekült. Még a rendőrség is. Ezt bizonyítja a következő okirat:

"Karcag megyei város Polgármesteri Hivatalából 93. Om. Iz. 1944. Menetlevél
Kelet-Magyarország kiürítési kormánybizottságának rendeletére hivatkozva igazolom, hogy Esztergomba, ezen járművön, engedelmemmel, irányításom mellett utazik.
Karcag, 1944. október 8."

A római katolikus egyház ez időtájt is folyamatosan működött. Valu Balázs róm. kat. káplán tájékoztatta a lakosságot a front alakulásáról, utcáról utcára járva.
1944. december 21-én, a Kazinczy u. 12. sz. alatt - dr. Dósa Balázs lakásán - összeült a Karcagi Bizottság, és megválasztották a város előljáróságát.
Az FKP részéről a küldöttek között volt Papp Béla ref. lelkész és Szalay László róm. kat. esperes.

Orosz Pál 1945 tavaszán gyalogosan Karcagra jött, az új szolgálati helyére.
Szentmise közben Sz. L. esperes tájékoztatta, hogy a rendőrség figyeli, s így sürgősen távoznia kell Egerbe.
Ezt meg is tette, de csak úgy, hogy menet közben a berekfürdői templomban még szentmisét tartott. Itt tudta meg, hogy Valu Balázst sem nézi jó szemmel a város akkori vezetése.
Általában az egyházakat -ellenségként- kezelik.
1945 tavaszától egymás után alakultak az ifjúsági szervezetek. Karcagon a KALOT - már meglévő katolikus szervezet - mellett létrejött a MADISZ, a -felszabadulás- utáni, az -új rendet- szolgáló szervezet.
Zűrzavaros időket éltünk. Az egyházat és annak szervezeteit gyakran érték alaptalan támadások.
Például egy alkalommal az MKP azt táplálta a MADISZ-fiatalokba, hogy a KALOT-tagok a papjuk vezetésével támadást készítenek elő ellenük. Rágalom volt ez a javából. Annyit elértek, hogy testvért testvér ellen uszítottak. Mert előfordult, hogy egy-egy családból itt is, ott is voltak tagok.
Harag, ellenszenv azonban nem, hiszen voltak olyanok, kik mindkét szervezet rendezvényein megjelentek.
Fölösleges volt az MKP ilyetén eljárása.

1945. november 4-én választásokat rendeztek. Döntő többséggel az FKP lett az első. A három, úgynevezett -nagy párt-, az MKP, az SZDP, az NPP együttesen sem kapott több szavazatot, mint az FKP. Azonnal vád érte az egyházakat. A klérus az oka az FKP győzelmének. Igaz ugyan, hogy ebben a szervezetben olyan egyének tevékenykedtek, akik emberségből, tisztességből, segítőkészségből, a közösségért végzett munkából mindig csak jelesre vizsgáztak, vonzották az embereket. Az FKP soraiban volt például Szalay László római katolikus esperes, Török Vince református esperes, Papp Béla református lelkész. Ennek láttán az MKP szerint különösen a klerikális reakció aktivizálódott. A szervezkedés bázisát a vallásos, hívő emberek és a KALOT-tagok alkotják, ezért azt meg kell szüntetni.
A kommunista párt a lakosság meggyőzése során összeütközésbe került az egyházakkal országszerte, így Karcagon is. Itt elsősorban a katolikus egyházzal. Bizonyíték az 1946. május 23-25-én megtartott -Népbírósági tárgyalás a reakciós, fasiszta katolikus lelkész, Orosz Pál ellen, kit már Bekölcéről hoztak Karcagra.
A vád ellene: a fasiszta rendszer kiszolgálása, a kommunizmus és az orosz nép elleni lázítás.
1945-től 1953-ig Orosz Pál többet volt letartóztatásban, rendőrségen, börtönben, fegyházban, mint szabadon. 1945-ben távoznia kellett Szoó Istvánnak, 1947-ben Valu Balázsnak, 1948-ban Tóth Antalnak, Szalay László esperesnek. 1949-ben Rubint Zoltánnak, Nagy Lászlónak, Badacsonyi Józsefnek, 1950-ben Simon Gyulának, 1951-ben Kocsis Ferencnek.

Az iskolai oktatás, az ifjúsági mozgalmak életével kapcsolatban még fölébredt a remény az emberekben egy demokratikus iskolai gyakorlat kialakítására.
A tantestületek főigazgatósága 1945. március 21-én kiadott körlevele szerint: -Közlöm az igazgatókkal, hogy az iskolát egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki.
A magam részéről helyesnek látom, hogy az iskola bekapcsolódik a kulturális és világ nézeti előadássorozatba.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy politikai párt - bármelyikről legyen is szó - a maga pártpolitikája részére igénybe vegye az iskolát, annak ifjúságát vagy testületét. (Ennek ellenére 1946-ban megszüntették a katolikus legényegyletet. A KALOT-székházat a MADISZ fiataljai erőszakkal foglalták el. Éjjel-nappal fegyveres őrök őrizték. Tehát a saját politikai céljaikra vették igénybe.)
Mai történetünket 1950-nel kell kezdeni. A magyarországi szerzetesrendeket feloszlatták, épületeiket, vagyonukat államosították. A vallás szabadsága kérdőjeles kifejezéssé vált. Sok éven keresztül kegyetlen korlátok közé szorítva küszködött az egyház, és annak minden tagja. Már akik még merészeltek azok lenni.
1989. október 23-án a Magyar Köztársaság módosított Alkotmánya a 60. §. (2) bekezdésében meghatározta a lelkiismereti és vallásszabadság lényegét.
Az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságot deklarálta.
Az ezzel kapcsolatos törvényerejű rendelet pedig lehetővé tette a szerzetesrendek működését Magyarországon.

A választások után a kormány az 1991. évi XXXII. törvényben határozott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.
A katolikus egyház bejelentette igényét a volt katolikus parókiára, a katolikus leányiskolára, a déli külvárosi iskolára a tanári lakással, a bereki papi lakásra és még több ingatlanjára.
A városi hitélet újraéledése és megerősödése napról napra tapasztalható. (Galsi János volt a plébános)
Karcag város társadalma elismeri és segíti a helyi egyházak működését.
Az egyházközség nagy elhatározása volt, hogy lelkipásztoráról Dr. Orosz Pálról nem csupán megemlékezik, hanem egy mellszobrot állít fel a templom kertben.
Ez el is készült széleskörű összefogással.
Államalapítónk szobra a templom kertben 2001. augusztus 20-ra készül el. Györfi Lajos szobrász alkotása. Méltó millenniumi emlék.
A Dél-külvárosi kápolnát a két osztályteremmel visszakaptuk használatra.
A kálváriát, mely az egyházközség nagy értéke, felújítottuk. Ez 1851-ben készült el, az ún. Szőlőshalmon a szabadságharc leverése után. Itt található az a harangláb, mely harangja tudatta, ha a katolikus városrészen meghalt valaki. A Mária szobrot Györfi Sándor készítette az eredeti alapján. Mária Jézus anyja, nem a keresztre tekint, hanem a város felé néz. Igen érdekes megoldás, mutatja, hogy égi édesanyánk mennyire aggódik értünk.

Az egyházközség a nehéz évtizedek után lassan építkezik, és keresi azokat a kereteket, melyek működését még szélesebb körben is lehetővé teszik.

Így működik a Keresztény Értelmiségiek csoportja, nem csak katolikusok részvételével.
Rendszeres összejövetelek szervezése, előadások, beszélgetések segítik a tagok és érdeklődők tájékozódását a mai világban.
A külvárosi kápolna épületében a Kolping család dolgozik. Betegszolgálat, szociális segítségnyújtás, tájékoztatás.
Galsi János áthelyezése után 2010. augusztus 1-től Gulyás Zsolt lett Karcag város plébánosa.
A Máltai Szeretetszolgálat kisújszállási csoportjával együtt szervezünk ruhaosztást, segítségnyújtást.
Szívesen vesszük, ha behozzák a plébániára használt eszközeiket, ruháikat, melyek még a rászorultaknak segítség lehet.

Szentmise a templomban 2011. augusztus 1-től minden vasárnap reggel 9 óra 30 perckor van.
Hittanórák plébánián szerda délután kettőkor.
Felnőttképzés egyéni megbeszélés alapján. Előkészítés szentségek felvételére.
Iskolákban lehetőség van hitoktatásra.
A katolikus plébános szervezésében hitoktatás folyik az iskolás kortól a legidősebb korig.
A szentmisék látogatottsága örvendetesen növekszik.

Dr. Orosz Pál (1907-1953) életútja:

Megrendelhető (link)

Nagy tudományos felkészültséggel, fiatalsága teljes tenni akarásával sok jót tett a városunkért, annak lakosságáért. Egyike volt azoknak a nagy személyiségeknek, akik a kultúrát is fellendítették. Prédikációi tanítottak, neveltek, az emberi lélek jobbulását szolgálták.

Dr. Orosz Pál Hevesen született 1907. április 6-án. Elemi iskolai tanulmányait Hevesen kezdte és fejezte be. Hamar kitűnt a többiek közül választékos szókincsével és tudásával. Tovább kellett tanulnia, de a szülei szegények voltak, nem tudták fizetni a tanulmányait. Így az egyház taníttatta. Gimnáziumba Mezőkövesdre járt. Érettségi bizonyítványát is ebben az iskolában szerezte. Ezután papi pályára lépett. Teológiai tanulmányait Egerben végezte. 1931. február 16-án szentelték pappá. Dévaványára helyezték. Ott iskolát építtetett a szegény gyermekek számára.

Karcagra 1934-ben került. Nagy buzgalommal kezdett egy iskola és templom építésébe a déli, külvárosi lakosok számára. A szegény családok gyermekeit sokszor saját fizetéséből taníttatta.

A régi parókia helyén katolikus gimnázium felépítését tervezte, de ezt a II. világháború meghiúsította. Leány- és legényegyletet is működtetett. Az idősebbekkel az olvasókörben találkozott. Berekfürdőn megszervezte és megkezdte a papi lakás és templom építését. 1934 és 1944 között Karcag környékén több tanyasi iskola épült a közreműködésével. A gettózás időszakában számos keresztlevelet adott ki és sok ember éltét így mentette meg. Élelmet is szállított a gettóba. Ezért feljelentették a rendőrségen és a nyilasoknál. De a vádra nem volt bizonyíték, ennek ellenéra Orosz Pál komoly meghurcoltatásban részesült.

1945. márciusában újból Karcagra érkezett, de hamarosan ismét letartóztatták. 1946. május 23-án, majd 25-én Népbíróság elé állították. Zárt tárgyalást rendeltek el, de a tömeg követelte a nyílt tárgyalást. A vád a következő volt: "A rendszer ellen és az orosz nép ellen lázított." Május 25-én a hatóságok engedélyezték, hogy Orosz Egerbe távozzon. Kijátszották a helyzetet és később úgy állították be, mintha Orosz Pál meg akart volna szökni. Később kiderült, hogy ebben a vádban ártatlan, így elengedték.

Dr. Czapik Gyula egri érsek mellé került titkárnak. Majd Bekölcére került 1945 őszén. 1947-ben doktori diplomát szerzett. 1946-ban a húsvéti szentmise után megkérte a híveket, hogy énekeljék el közösen a Himnuszt. A hívek meg is tették. Másnap Orosz már az egri várbörtönben találta magát. Később a vádat, egy barát közbenjárására, ejtették. Papi pályájának következő állomása Bélapátfalván volt. Itt 1947-1951 között dolgozott. Majd '51-ben Kenézlőre helyezték át.

1953. Június 29-én, 46 éves korában Kenézlőn hunyt el.